I don’t want a broken heart
Délután mikor lementem kutyátsétáltatni, elgondolkodtam azon amit Adri mondott pár nappal ezelőtt. Attól fél, hogy az érettségi után mindannyian teljesen el fogunk távolodni egymástól. Majd egy ideig tartjuk a kapcsolatot, aztán mikor kiderül, hogy kit hova vettek fel majd megint érdeklődni kezdünk egymás iránt, de ennyi. Aztán már nem leszünk azok akik most együtt vagyunk.
Azon már rég túlléptem, hogy Borit elveszthetem. Tudom, hogy nem fog megtörténni, soha. Mi már örökké együtt leszünk. Tudom, hogy Fanni is mindig ott lesz nekem, mert szükségünk van egymásra, és bármi is a gond, mindig megbeszéljük, hogy aztán újra mint az őrültek szeressük egymást.
Egyik nap Borival arról beszélgettünk, hogy mi lesz velünk 10-20-30 év múlva. Ő azt mondta, nem lesz férje, de még csak szerlemes sem lesz soha, gyerekről nem is álmodik, és egyedül fog meghalni egy idősotthonban, miközben BINGO-zik.
-Megőrültél? Úgysem hagyom, hogy egyedül maradj. Velem leszel.
-Dehogy leszek. Nem akarok zavarni.
-Mert mégis mit zavarnál?
-Nem mit, hanem kit.
-Jó akkor kit?
-Hát Tibit.
-Hogy mi?
-Jajj ne tedd már az ártatlan hülyét. Ti együtt maradtok. Örökre.
Na ettől viszont félek. Mármint attól, hogy nem lesz igaza. Nem merek úgy előretervezni ahogy szeretnék, mert félek a csalódástól, és attól, hogy majd megbánt… Vagy történik valami, ami mindkettőnktől független, ami miatt nem teljesülhet az, amit szeretnék. Vagy amit szeretnénk.
Valaki, aki kívülről lát minket: Én csodálom a türelmed, és a toleranciád. Mert két fázis van. Amikor rohadt boldog vagy, és amikor álomba sírod magad… És ez változik, és… valahogy úgy érzem,h neked kijárna a non stop boldogság, valaki mellett…. nekem az mind1 ki mellett, aki melett te annak érzed magad, csak néha a szívem szakad meg azoktól amiket elmesélsz. És ahogy viselkedik veled a Tibi…. én bevallom neked őszintén, nagyon nem tetszik benne az,h nem képes felfogni,h mekkora értéket talált benned…. és nem képes ezt megbecsülni, és így viselkedik veled. Az okát, nyílván nem tom, lehet anyudnak van igaza, fogalmam sincs tényleg. Csak bassza a csőröm nagyon, mert te nem ezt érdemled… :/ Nem neked kell más miatt sírni, másnak kell miattad… Mert te vagy A GIGI :D Az egyetlen, utánozhatatlan, unikum Gigi :D És én nem ellene beszélek, hanem érted :)
Én csak azt akarom, hogy igaz legyen minden amit mondott, és ne okozzon fájdalmat… Mert minden igaz amit mondtam neki. És én nem akarok fájdalmat okozni neki semmivel amit csinálok. De ezt remélem úgyis tudja :)
Ami meg a többieket illeti. Elgondolkodtam rajta, és megijedtem, hogy tényleg el fogunk távolodni egymástól… de végülis… majd akkor derül ki mennyire is erősek ezek a kapcsolatok… :) Csak pozitívan. Dobjunk egy Unicumot ;)
november 22, 2009 at 9:16 pm
hát ez nálam is előjött érettségi előtt. és megfogadtuk h mindig tartjuk a kapcsolatot, hogy összejárunk, nyárra sok sok progit szerveztünk.
aztán vége lett a sulinak és azóta is kb 1x láttam a barátnőimet (a nyári progikat sorra mondták le majd végül egyik sem lett megtartva). és elvileg a legjobb barátnőimet. pedig mennyi mindent megfogadtunk, és mégis. mintha nem is léteznénk egymásnak. :) remélem ezt neked nem kell átélned :) persze, rajtuk kivül is vannak legjobb barátaim, akik velem vannak, de azok akikkel egy suliba jártam azokat elvesztettem :S
november 23, 2009 at 6:10 am
szép kilátások… de az a helyzet, hogy nem nagyon tudok ebben a pillanatban tenni érte, most még minden nap látjuk egymást… most csak kivárni tudok, és addig is élvezni azt ami van :P ;)