Őrületesen szeretem a karácsonyt, egyszerűen a kedvenc ünnepem :) Valahogy sokkal jobb, mint egy születésnap, vagy húsvét. Annyira megvan 
az a sajátos hangulata. A sok fény, a feldíszített bevásárlóközpontok, a forralt bor a Vörösmarty téren és még sorolhatnám… Ilyenkor még valahogy az a -10 fok sem olyan fagyos.
Mindenki azt mondja, hogy az emberek teljesen megőrülnek a karácsony közeledtével. Rohannak a bevásárlóközpontokba, nincsenek tekintettel egymásra, és mindenki csak bosszankodik. Hát én nem. Sőt, az a megfigyelésem, hogy ilyenkor több mosolygó arcot látni az üzletekben. Néha miközben ajándékok után kutatok, elbambulok a sokféle tömegen. Jó látni, ahogy mosolyogva fogdossák a dolgokat, és latolgatják, hogy mennyire tetszene ez vagy az a lányuknak, a párjuknak, a nagymamájuknak :) Azt hiszem biztosan ki lehet jelenteni:
A december a legszeretetteljesebb hónap az évben.
Ez a december 1-je azért is annyira izgalmas nekem, mert végre sikerült megszereznem egy olyan számítógépes játékot, ami talán a legnagyobb hatást gyakorolta rám kiskoromban. Sosem szerettem különösebben a videojátékokat. Persze voltam én is Sims függő (Úúúúúúristen az a régi, amikor a figuráknak még rendes arcvonásaik sem voltak… :D) és játszottam a GTA-val is (általában öregasszonyokat vertem baseball ütővel, és az volt a legnagyobb bajom, hogy minél menőbb kocsit lopjak) de itt van ez a játék.
Pontosan nem tudom, hogy magyarul mi a neve, de angolul biztosan Hugo PC Calendar. Tudom, mert az utóbbi egy hónapomat arra szántam, hogy megtaláljam a módját, hogy játszhassak vele újra. Ugyanis a drága jó bátyám kölcsönadta anno a miénket a barátnője unokaöccsének. De mivel azóta már csak a volt barátnője akárhogy is kérleltem nem volt hajlandó visszaszerezni -.-” Na ennyit az ünnepi hangulatról, meg hasonlók…
Azóta sikerült rátalálnom, m
ondjuk csak lengyelül, de per pillanat ez a legkisebb bajom *.* Hihetetlenül örülök neki TE JÓÓÓÓ ÉÉÉÉG!! Annyi a lényeg, hogy te vagy Hugo a kis kobold, aki elmegy Karácsonyvárosba, amit egy gonosz boszorkány megátkozott. Az összes manót jégtömbökbe zárta, és a Mikulást a kútba fagyasztotta. Neked pedig természetesen az a feladatod hogy MEGMENTSD A KARÁCSONYT!! EGY KOBOLDDAL *.* A játék ráadásul tudja, hogy hanyadika van, úgyhogy megvan benne az az izgalom, hogy nem játszhatod le előre a dolgokat, mindig csak a napnak megfelelő feladatot tudod megcsinálni, egészen 25 vagy 26.-ig.
Ma már csak az éltetett a gazdmatek órán, hogy nemsokára otthon lehetek, és elkezdhetek játszani :D
Még kellene csinálnom egy adventi koszorút, már az is zavart, hogy előző vasárnap nem volt mit meggyújtani az asztalnál. Azaz ha belegondolok elég sok mindent fel tudtam volna gyújtani, de az mégsem ugyanolyan :( :D Úgyhogy holnap szerintem kézimunkázni fogok *.* (Ne vigyorogj. Hülye perverz…) És ilyenkor egy HUNCUT PILLANATIG sem érzem magam 19 évesnek :D
Ja és még valami… Életemben talán két vagy három olyan lemezt hallottam, ami annyira az ízlésembe vágott, hogy minden egyes számát végig bírtam hallgatni, és még élveztem is. Nos, legnagyobb meglepetésemre, itt a legújabb nyertes: Mike Posner – 31 minutes to take off…
A Zarában nézelődtünk Sziszivel, amikor meghallottam egy számot, és annyira megtetszett, hogy megjegyeztem egy sort a szövegből, és mikor hazajöttem rákerestem a neten. Ezt dobta ki, vagyis pontosabban a Déjá (nem tudok fordított á-t írni :s) vu c. számot. Új kedvencet avattunk.
